A BIM (Building Information Modeling- épületinformációs modellezés) a mai tervezői kihívásoknak eleget tevő tervezési módszer, mely hazánkban eddig kevésbé ismeretes annak ellenére, hogy a 2000-es évek elejétől/közepétől jelen van. Sokan hallottak már róla, és sokan találkoztak is már vele valamilyen 3D-s modellen keresztül, de kevesen tudják, hogy a valódi BIM tervezés nem áll meg az épület 3D lemodellezésénél. A BIM, ahogy a magyar neve is jelzi, egy olyan adathalmazt foglal magában, melyből az épület bármely adata egyszerűen, gyorsan és bármikor kinyerhető.

FÚZIÓ. Számomra a definícióján túl a Nap energiáját, izgalmas kutatást, magasan fejlett technológiát, jövőt idéz. Kevésbé jártasaknak legegyszerűbben, hogy mit is jelent: könnyebb atommagok egyesülése egy nehezebb atommaggá. Részecskék ütközéséről hallva a fúziós berendezéseket könnyű összekeverni a kísérleti  részecskegyorsítókkal. A fúziós reaktorok célja azonban nem az univerzum építőköveinek és működésének megismerése, ezek egy új fajta energiatermelési módszer kifejlesztése érdekében épülnek.

A kommunikáció a megoldás! A változás elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy hogyan alkalmazkodunk hozzá. Hol lenne ez még érezhetőbb, mint az új technológiák bevezetése során? “A változásokat vagy le kell kommunikálni megfelelően, vagy azoknak maguktól értetődőeknek kell lenniük.” Az előbbi valószínűbb, emiatt szükséges újra tárgyalni a fogyasztókat ösztönző eszközök tárházát.

Magyarország végenergia-felhasználásának több, mint harmadát az épületek fogyasztása teszi ki, emiatt kiemelkedően fontos feltérképezni a megtakarítási és hatásfoknövelési lehetőségeket. Mivel épületeink jó része még 1980 előtt épült, rengeteg (elsősorban fűtési) energiát lehetne megtakarítani ezek korszerűsítésével. Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája, a „Nemzeti Energiastratégia 2030”, az energiahatékonyság-növelés egyik legfontosabb céljaként az épületek energiafelhasználásának csökkenését határozta meg. A kitűzött cél 2020-ra 49 PJ/év, 2030-ra 111 PJ/év primerenergia megtakarítás. Ennek eléréséhez olyan szolgáltatásokra van szükség, melyek segítenek a lakóházak vagy a vállalatok energiafogyasztásának csökkentésében. Gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel mint energetikai tanúsítvány, energetikai szakreferens, vagy energetikai audit. Sokaknak azonban talán nem tiszta, hogy mi is ezeknek a lényege, mi a különbség közöttük, mikor és kiknek kötelező, vagy lehet szüksége rájuk.

Az energiatermelésben és elosztásban bekövetkező jelenkori változások, a napelemes rendszerek elterjedése és az okoshálózatok megjelenése, mind befolyásolják a fogyasztó viselkedését. Sokszor a folyamatok során a fogyasztó aktív közreműködése is szükségeltetik, ezért fontos a mérnökök számára, hogy megértsék az energiarendszerre gyakorolt fejlesztéseik  hatását a fogyasztók viselkedésére. Főként ezen, a fogyasztót befolyásoló mozgatórugók felderítése céljából készült jelen iromány, amely főleg pszichológusok és szociológusok munkáit dolgozza fel.

Napjainkban egyre gyakrabban hangoztatott kifejezés a passzívház, ennek ellenére nagyon kevesen tudják megfogalmazni, vagy elképzelni, mi is az. Cikkünkben ezt, a sokak számára ködösen hangzó fogalmat szeretnénk közelebb hozni, és kézzel foghatóbbá tenni.

A hagyományos, belső égésű motoros személyautókat nehéz összehasonlítani az elektromos autókkal, az energiaforrások fajtáinak eltérése miatt. A különböző energiafajták közötti átalakítás eltérő elven történik. Akkor lehet helytálló összehasonlítást készíteni, ha végig tanulmányozzuk az üzemanyagfajták energiaellátásra vonatkoztatott életciklusát, feltérképezzük, hogy az egyes fázisokban mekkora az energiaátalakítás hatásfoka, vesztesége, a külső energia befektetés és a széndioxid-kibocsátás. A vizsgálatot két részre érdemes bontani: a kúttól a tankig szakasz (az angol szakirodalomban well-to-tank, WTT) a nyers energiahordozó kitermelésétől az „üzemanyag” (benzin, gázolaj, bioetanol, biodízel elektromos áram) autóhoz való eljuttatásáig öleli fel a folyamatot. A tanktól a kerékig (tank-to-wheels, TTW) szakasz az autóban tárolt folyékony üzemanyag vagy elektromos áram hasznosítását foglalja magában.

Cikksorozatunk folytatásában továbbra is az energetika széles területével kapcsolatos érdekességeket, újszerű megoldásokat, vagy egész egyszerűen csak nem mindennapi képeket mutatunk be.

Habár a nyarat az emberek egy jelentős hányada lelkesen várja, ahogy dübörög a meleg évszak mégis a hőség ellen való védekezés módszerei felé fordulunk. Előző cikkünkben szó esett a klimatizálásról és az azt érintő kérdésekről. Jelen bejegyzésünkben arról esik szó, hogy hogyan kerüljük el, hogy az épületeink eléggé felmelegedjenek ahhoz, hogy klimatizálásra legyen szükség.

Miért szükséges a hűtésről beszélnünk?

A legmelegebb évszak, a nyár beköszöntével mindannyian érezhetjük, hogy a  június-augusztus közötti időszak középhőmérséklete[1] 20…26 °C . Ez azt jelenti, hogy a nappali maximumok gyakorta meghaladják a 30 °C-t, míg az éjjeli minimum hőmérsékletek is 13-15 °C körül alakulnak, sőt igazi kánikulák idején akár 20 °C alá sem süllyed a hőmérséklet egész éjjel.