2020. december 31. fontos dátum lesz az építkezők számára, ugyanis az ezután használtba vett épületeknek eleget kell tennie a hazai épületenergetikai szabályozás legújabb követelményének, a 7/2006 TNM rendelet 6. mellékletének, azaz legalább ”közel nulla energiaigényű”-nek kell lenniük. Ez alapján 2021-től az új épületek csak legalább BB energetikai tanúsítvánnyal kaphatnak lakhatási engedélyt. Korábban is voltak kisebb-nagyobb módosítások a rendeletben, de talán ez mind közül a legdrasztikusabb. De miért is van szükség az ilyenfajta szabályozásra?

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének érdekében világszerte előtérbe kerül a globális felmelegedéshez kismértékben hozzájáruló hűtőközegek alkalmazása. Az Európai Unióban a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal az 517/2014/EU számú rendelet foglalkozik, mely a rendelet 2006-ban elfogadott előzményénél jóval szigorúbb klímavédelmi célokat fogalmaz meg.

Okostelefon, elektromos garázsajtó, online ügyintézés csak néhány példa a digitalizációra a mindennapi életünkből. Szinte minden megvalósítható online térben digitális eszközök segítségével. Társadalmunk szemléletét ma már a statisztikai adatok formálják, ez alapján keresgélünk törvényszerűséget a folyamatokban, nem pedig fordítva. Törekszünk a teljes digitalizációra, a minél vagányabb kütyük megszerzésére, mellyel növekszik az energiafogyasztásunk, és a karbonlábnyomunk, ugyanakkor társadalmi igény jelentkezik a fenntarthatóságra és a tudatosságra. 

A decentralizált energiatermelés egyik kulcsfontosságú eleme a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) termelése. A HMKE jogszabályi megfogalmazása a 2008-ban hatályba lépett villamos energiáról (VET) szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletben {1} található, melyek kimondják, hogy HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, mely: “olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t” {2} (ez a legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű kiserőműveket jelenti jó közelítéssel). [6] 

A Stirling-ciklus zárt, gáz munkaközegű körfolyamat, ahol a zárt azt jelenti, hogy a munkaközeg mindvégig a rendszerben marad. A Stirling-körfolyamat alapján működő motorok külsőégésű motorok, vagyis az üzemanyagot a hengeren kívül égetik el; a hőbevitel és hőelvonás hőcserélőkön keresztül valósul meg. A külső égés előnye, hogy a folyamathoz szükséges hő szinte bármilyen üzemanyag elégetéséből származhat – sőt, a hő bármilyen egyéb, így akár szoláris vagy geotermikus eredetű is lehet.

A decentralizált energiatermelő rendszerek helyi energiafelhasználást tesznek lehetővé, felépítésük, működésük jól modellezhető. Az energiatervezés középpontjában egy optimum keresés áll, amely irányulhat az éves költségek minimalizálására, a nem helyi energiaforrások felhasználásának minimalizálására, vagy a beépített rendszerek hatásfokának maximalizálására.

Ahogy azt pár napja a Forbes is megírta, 2019-ben jegyezték az északi félteke legmelegebb nyarát, [1] vagy emlékezzünk vissza a június 27-ei hírekben szereplő rekordra, ekkor Magyarországon is minden eddiginél nagyobb rendszerterhelési csúcsot mértek. A MAVIR általános vezérigazgató-helyettese kijelentette: „az irodai és otthoni klímaberendezések tömeges használata, illetve a hűtőszekrények, hűtőberendezések, hűtőházak nagyobb igénybevétele jelentősen növeli a fogyasztást”.

Abszorpciós hűtés esetén, megújuló forrásokból származó hő felhasználásával primerenergia megtakarítás érhető el, illetve a jelentősen csökkenthető a nyári hónapokban a villamosenergia rendszer csúcsidei terhelése.

Az épület légállapotának beállítása a legtöbb háztartásban kimerül a levegő hőmérsékletének szabályozásával. Természetesen ez a legfontosabb tényező komfortérzetünk szempontjából, viszont ha a levegő további paraméterei nem megfelelőek, akkor az általunk kedvelt hőmérséklet mellett is érezhetjük magunkat diszkomfortosan, valamint az épületszerkezetek is károsodhatnak.

Az energia, mint piaci ágazat nagy jelentőséggel bír: a háztartások éves kiadásainak 6%-át adja, illetve az energiaárak befolyásolják a teljes gazdaságot, valamint cirka 90.000 vállalkozás és 2,2 millió fős munkaerőállomány épül rá. Az Európai Unió felismerte az energiagazdálkodás fontosságát, aktuálitását, és immáron negyedik alkalommal próbálja tökéletesíteni, szabályozni az energiarendszert. Az új irányelvek célja a tiszta energia ösztönzése. A tiszta energiának egzakt definíciója nincs, egyesek a megújulókkal azonosítják, mások a nukleáris erőforrásokat és akár a földgázt is ide sorolják. A megfogalmazás főként a karbonmentes technológiákra utal, ugyanis a szén-dioxid-kibocsátás redukálása központi téma nem csak az EU-ban, de az egész világon is.

Az e-mobiltás egy igen komplex terület, amelyet az egyik oldalról töretlen lelkesedés, a másik oldalról viszont erős szkepticizmus övez.
2019. február 13-án a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata által szervezett nyílt előadáson az e-mobilitás és a megújuló energiák lehetséges közös rendszereiről hallhattunk Vígh Zoltántól, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetőjétől.