Decentralizált energiatermelő rendszerek

A decentralizált energiatermelő rendszerek helyi energiafelhasználást tesznek lehetővé, felépítésük, működésük jól modellezhető. Az energiatervezés középpontjában egy optimum keresés áll, amely irányulhat az éves költségek minimalizálására, a nem helyi energiaforrások felhasználásának minimalizálására, vagy a beépített rendszerek hatásfokának maximalizálására.

A decentralizált rendszer szintjei

A decentralizált energiatervezés alsó határa a település szintű energiaellátás. Ezen a szinten  Magyarországon a napelemes erőművek a legelterjedtebbek, amelyek legalább a nagyobb intézmények (pl. óvodák, önkormányzatok, iskolák) energiaellátását biztosítják. A blokkszintű egység, amely általában azonos közigazgatási területen fekvő falvak egy csoportjának ellátását foglalja magában. Ahhoz, hogy az energetikai önellátás blokkszinten is teljesüljön,  megfelelő energetikai hálózat, infrastruktúra szükséges.
Több ezer települést, vagyis számos blokkot felölelő tervezési egység a megyei szintű (district level) decentralizált energiatermelés. Megtervezése, szervezése és kivitelezése jóval bonyolultabb, mint a település szintű rendszernél: mindenképpen figyelembe veendők a területi elosztottság mellett az energiaigények alakulása, a környezeti hatások, a lokális energiaforrások minősége és felhasználhatósága, valamint az infrastruktúra-hálózat fejlettsége [1].

dec_vagott.png1. ábra - A centralizált és decentralizált rendszer összehasonlítása [2].

Attól függően, hogy milyen mértékű a decentralizáció, mennyire elterjedtek a technológiai megoldások, nemcsak település és magasabb szintű ellátásról beszélhetünk, de megkülönböztetünk hálózatra kapcsolt (grid connected, GC) és önállóan üzemelő (stand-alone, SA) rendszereket is. 

Hálózatra kapcsolt decentralizált rendszerek

A hálózatra kapcsolt rendszerek két altípusát különböztethetjük meg. Az első típus a helyi igényeket kielégítő energiaszolgáltatásért felel, az esetleges többlet villamos energia a hálózatba kerül betáplálásra, hiány esetén pedig a hálózatból gond nélkül vételezhető. A másik típus középpontjában az energiairányító áll, aki több decentralizált energiatermelő alállomást irányít. Ennél az altípusnál a helyi igények figyelembevétele nélkül a termelőegységek a központi hálózatra termelnek, mint centralizált rendszerben a nagy erőművek. 

Egy hálózatra kapcsolt rendszer az átviteli- és az elosztóhálózathoz is csatlakozik. Működése jelentősen függ az energiaforrások elérhetőségétől (ld.: időjárásfüggő megújuló energiaforrások), ezért előfordulhat, hogy az igények nem elégíthetőek ki hiánytalanul, ilyenkor szükséges vételezni a hálózatból. Az időjárásfüggő, volatilis megújulókat alkalmazó decentralizált egységek szükségszerűen kiegészülnek valamilyen stabilabb energiaforrással is (pl. biomassza erőmű), mivel a rendszer széles terhelési skálán üzemel optimálisan, a nagy terhelhetőségi lehetőségek kiaknázása hangsúlyos [3]. A költségek elszámolása szaldós elven működik, a rendszerhasználati díjon felül a vételezett és a betáplált villamos energia különbözetét kell megfizetni. 

Önálló decentralizált rendszerek

Az önálló decentralizált rendszerek tulajdonképpen tervezett szigetüzemben működő egységek. A legelszigeteltebb helyeken, ahol nincs kiépült villamos hálózat, nyújthat megoldást az energiaellátás nehézségeire. Ezek a rendszerek főleg fotovoltaikus napelemparkok, mivel költséghatékonyabb megoldást kínálnak a többi technológiával szemben. Leggyakoribb alkalmazási helyek a világítótornyok, katonai bázisok, segélyszolgálatok ellátása. 

A fenti tulajdonságokból adódóan egy ilyen rendszer kapacitása a felhasználói igényekhez igazodik.  Jelenleg az energiatárolási technológiák nem tartanak ott, hogy azok megfelelő tárolókapacitással, költséghatékonyan alkalmazhatóak lehetnének, ezért ezen rendszerek jelenleg sok esetben veszteségesek. A stand-alone rendszerek sok esetben időszakos megoldások, és alacsony üzemtrehelés jellemzi őket [3].

Decentralizált kapcsolt rendszerek

A decentralizált energiatermelésnél is széleskörűen elterjedt a kombinált hő- és villamosenergia-termelés. Megújuló alapú kapcsolt rendszerekben a Nap energiája napkollektorokon és napelemeken keresztül is hasznosítható, valamint további technológiával is kiegészülhet (pl. szélturbina). A napelemek és a szélturbinák közvetlenül a villamos hálózatra kapcsolódnak, a  napkollektorok hőcserélőkön keresztül a munkaközeget fűtik, ahonnan a hőhordozó egy hőtárolóba kerül, majd szükség esetén kisütésre kerül egy hőhasznosítóban, így a fűtést és melegvízellátást is tudja biztosítani.

kapcsolt.png

2. ábra – Példa megújuló energiaforrásokat alkalmazó, decentralizált hő- és villamosenergia-termelési lehetőségek kombinációjára. [4]

Megújulók terjedése

A világ szinte minden pontján, ezzel együtt Európában is egyre nagyobb teret kapnak a megújulók. Az Energiaunió célkitűzéseivel összhangban a legutóbbi Európai Uniós szabályozási csomag (az ún. Clean Energy Package) is különös figyelmet szentel a megújulókkal kapcsolatosan felmerülő kérdések rendezésére. A magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), valamint a Nemzeti Energia Stratégia (NES) által meghatározott kiemelt fontosságú céljai közé tartozik a decentralizált energiatermelésre való törekvés (pl. napelemparkok telepítése). Néhány példa a megvalósult és a folyamatban lévő naperőművi projektek közül a teljesség igénye nélkül:

Létesítés helye

Kapacitás, MW

Létesítés éve

Kaposvár

100

2020

Paks

20,6

2019

Bátonyterenye

20 

2019

Bükkábrány

20

2019

Százhalombatta

17,6

2018

Felsőzsolca

16,6

2018

Szügy

16,5

2019

Mátrai Erőmű

16

2015

Győr

12

2020

Pécsi erőmű

10

2016

A decentralizált rendszerek felépítésének ismeretében elkövetkező hónapokban számos, a témakörhöz kapcsolódó technológiával ismerkedhetnek meg kedves olvasóink! 

Ha tetszett a cikkünk, és szeretnétek értesülni a legújabb bejegyzéseinkről, kövessetek minket facebookon!


Értékelés

Források:

  1. R.B. Hiremath, S. Shikha, N.H. Ravindranath (2007): Decentralized energy planning; modeling and application—a review. Renewable and Sustainable Energy Reviews 11, 729-752
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Smart_grid#/media/File:Staying_big_or_getting_smaller.jpg
  3. D. P. Kaundinya, P. Balachandra, N.H. Ravindranath (2009): Grid-connected versus stand-alone energy systems for decentralized power—A review of literature. Renewable and Sustainable Energy Reviews 13, 2041–2050
  4. R. Sontag, A. Lange (2003): Cost effectiveness of decentralized energy supply systems taking solar and wind utilization plants into account. Renewable Energy 28, 1865-1880

Lektorálta: Hován Blanka, Szondy Borbála