Lehetőségem adódott, hogy kilátogassak az idei világkiállításra, Kazahsztán fővárosába, Asztanába. A magyar pavilonban vettem részt az eseményen, mint kiállító.

A világkiállítás fő témája az Energy of the Future megnevezést kapta, ami magyarul annyit tesz, hogy a Jövő energiája. Az expón több mint 100 ország képviselte magát, közöttük Magyarország is, egy nagyjából 400 négyzetméteres pavilonnal. A magyar kiállítás fő témája a mesterséges fotoszintézis volt, mellyel számos magyar cég és kutató foglalkozik, így ezt tekinthetjük az ország projektjének. Emellett egyidejűleg 4-5 cég is helyet kapott a pavilonban, melyek saját standjukon mutathatták be a cég profilját, innovációit és ötleteit. Két nagyobb cég a teljes kiállítás ideje alatt jelen volt a magyar kiállítók között, míg a kisebbek három hetente váltották egymást, egyidőben két kisebb cég volt megtalálható a pavilonban.

A képen a Nur Alem látható, amely a világkiállítás főépületeként szolgált, s emellett a kazah pavilonnak adott helyet.
Fotó: Boros Márton

Az MVM standja nagyrészt az e-mobilitással foglalkozott, a pavilonban megtalálható volt egy elektromos töltőállomás, amellyel az itthon is egyre jobban elterjedő elektromos autókat tudjuk tölteni a főváros számos pontján. Mindemellett nagy hangsúlyt fektettek a környezetbarát megoldásokra, és a fenntartható fejlődés fontosságára. 

A MOL egy új típusú olajfinomítóról hozott egy látványos videót, amely olyan megoldásokat alkalmazna a jövőben, melyekkel csökkenteni tudnák a károsanyag kibocsátást az olajiparban, valamint nagyobb százalékban felhasználhatóvá tudnák tenni a kőolaj kitermelés során keletkező melléktermékeket. Ezen kívül az elektromos autók elterjedését segítenék az újonnan épülő és a meglévő benzinkutaknál telepítendő elektromos töltőállomásokkal. Nem utolsó sorban pedig a MOL Bubi is helyet kapott a pavilonban egy teljes, négy biciklivel rendelkező, állomással, amellyel a városi közlekedés egyik környezetbarát alternatív megoldását mutatták be az érdeklődőknek. A soron következő cégek már a kisebb, talán a kevésbé ismertek közé tartoznak.

Az első ilyen az EU-FIRE Kft., akik geotermikus energiával foglalkoznak. Számos projektjük van már itthon, amelyek a földben rejlő meleg vizet használják fűtésre hőszivattyús rendszer segítségével. Ez a megoldás abszolút környezetbarát és zöld energiával tudja ellátni az épületeket. Európában egyre elterjedtebbé válik a geotermikus energia használata épületek fűtésére. A kiállításra egy egyedi projektjük makettjét hozták el, amely az EGS névvel rendelkezik, mely egy angol mozaikszó, jelentése javított hatékonyságú geotermikus rendszer. Az EGS rendszer abban különbözik a sima geotermikus megoldástól, hogy nem csupán 2000-2500 méter mélyre fúrnak le, hogy elérjék a meleg rétegvizeket, hanem akár 4000-4500 méterig is. Ilyen mélységben rétegvízről már nem igen beszélhetünk, viszont hatalmas hőmérsékletek uralkodnak az ottani kőzetrétegekben, akár 250-270 °C is lehet. A projekt legnehezebb része az ilyen mélyre történő fúrás, de ha ezt meg tudják oldani, majd hajszálrepedéseket létrehozni a rétegekben, végül hideg víz besajtolása után egy másik kúton kivezetni a gőzt, forró vizet, akkor a rendszer nem csak fűtési célokat fog tudni kielégíteni, hanem számottevő elektromos áram termelésére is képes lesz. A projektben az izlandi Mannvittal működnek együtt. Amennyiben sikeresek lesznek, egy abszolút új lehetőség nyílik meg a zöldenergia és a geotermikus energia területén.

A magyar pavilon.
Fotó: Boros Márton

A Thermowatt Kft. – melyet jómagam is személyesen képviseltem – fő profilja a szennyvízhő felhasználásával történő fűtési, illetve hűtési rendszerek kialakítása, egy egyedi technológia szerint. A technológia nemzetközi szinten is le van védve. A jelenleg működő hat egységből, melyek télen fűtési, nyáron pedig hűtési energiával látják el az adott épületeket, öt Budapesten, egy pedig Szegeden található.  A rendszer három fő részből áll, a szennyvíz kivételi aknából, a hőcserélőkből, valamint a hőszivattyúkból. A legfontosabb részei a hőszivattyúk, amelyek elektromos áram befektetésével képesek megemelni a közeg hőmérsékletét, ezáltal fűtési igényeket tudnak kielégíteni. A legnagyobb működő rendszer a budapesti Honvédkórházban található, ahol 3,8 MW-nyi hőteljesítménnyel képes ellátni a kórház teljes fűtési igényét, nyáron fordított üzemben pedig egy hűtésre alkalmas rendszert kapunk, amely könnyedén összekapcsolható a megszokott belső légkondicionáló gépekkel. A rendszer semmilyen fosszilis tüzelőanyagot, sőt, vizet sem igényel, csak némi villamosenergiát. A szennyvíznek csak a hőenergiáját vonja el a hőcserélőkön keresztül, így egy teljes mértékben környezetbarát, zöldenergiát termelő rendszerről van szó.

Említést érdemel még a Platio Kft. „okos” térkő fejlesztése. Az innovációjukat külön kiemelték, így nem a magyar pavilonba kaptak helyet, hanem az úgynevezett Best Practice Pavilion-ban lett kiállítva. Több mint 20 nóvum lett kiválasztva a helyi egyetem mérnöki karának vezetése által. Úgy gondolták, hogy ezek a legérdekesebb, legnagyobb potenciállal rendelkező projektek, így ők egy külön pavilont kaptak. A Platio Kft. nagyon fiatal, de egy remek ötlettel álltak elő, okos térkövek fejlesztésével foglalkoznak, amelyek beépített napelemekkel, illetve elektromágneses indukcióval a kinetikai energiát alakítva át, termelnek villamosenergiát. Ezt az energiát felhasználva pedig a környező köztéri lámpák működését, illetve a térkövek felszínén megjelenő információs sávokat tudják táplálni.

Úgy vélem érdemes néhány szót ejtenem a többi ország pavilonjairól is, ki milyen innovációt mutatott be, hogyan vélekednek az egyes országok a jövő energiájáról. Először is az európai kiállítókkal szeretném kezdeni. Nem volt egy pavilon sem, amelyben ne lett volna szó a megújuló energiák fontosságáról. A legnagyobb szerepet szinte mindegyik országban a napenergia által termelt villamosenergia kapta, de sok helyen szó esett a szélerőművek fontosságáról, illetve a geotermikus energiában rejlő lehetőségekről. Külön kiemelném a német pavilont, ahova eleve úgy mentem, hogy biztosan nem fogok csalódni. Így is lett, rendkívül sok innovációt sorakoztattak fel, mind a napelemekkel kapcsolatosan, mind pedig a többi megújuló energiával kapcsolatban. Az elektromos autók is szerepet kaptak néhány európai pavilonban (német, francia), ezzel is mutatva fontosságukat a közlekedés megújulásában. Az ITER projekt is kapott egy külön szobát a francia pavilonban, amely egy úgynevezett nemzetközi tokamak kutatás-fejlesztési projekt, melynek keretein belül épül egy kísérleti reaktor. A projekt célja a fúziós erőművek megvalósíthatóságának elősegítése. Ezzel a technológiával megoldhatóvá válna a magfúzió általi villamosenergia-termelés, amivel nagy mennyiségű villamosenergiát lehetne előállítani, ezzel leváltva a tradicionális fissziós atomerőműveket.

Az orosz pavilonban nagy hangsúlyt fektettek az atomenergiára. Egy hajóba építhető mobil atomerőmű makettjét is bemutatták, ahogy az Északi-tengert járva a különböző kikötőkben megállva elektromos árammal látja el a városokat. Legnagyobb megdöbbenésemre az Egyesült Államok semmilyen konkrét innovációval nem rukkolt elő, csupán egy kevésbé szakmai 3D-s vetítést játszottak le a környezettudatosság témájában. A pavilon végén pedig a Hollywood felirat kicsinyített másával lehetett fotózkodni.

A távol-keleti országok többsége is a megújuló energiákra fektette a fő hangsúlyt, illetve az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fontosságára, valamint az ezekhez tartozó minél korszerűbb megoldások használatára hívták fel a figyelmet. A dél-koreai pavilonban kiállítottak egy hidrogénnel működő autót, és információim szerint már néhány száz prototípus működik is Koreában. Mindezek mellett a környezettudatosságra is több helyen hívták fel a figyelmet és igyekeznek az országok lakosságát is erre az útra terelni. Korunk egyik legnagyobb energetikai kérdése, az energiatárolás megoldása is számos pavilonban felvetődött. Különféle akkumulátoros megoldások voltak láthatóak, amelyek nagy része a károsanyagokat tartalmazó megoldásokat kiküszöböli.

Végezetül néhány mondatban összefoglalnám, hogy én miként láttam merre halad a világ. Egyértelműen Földünk nagyobbik részén a megújuló energiákat vélik a jövő energiájának. A minél tisztább, minél kevesebb károsanyag kibocsátással rendelkező megoldások felé nyitnak, amelyek a környezettudatosság jegyében valósíthatóak meg, és igyekeznek energiahatékony, illetve energiatakarékos megoldásokat választani. Úgy vélem, hogy ez egy vissza nem térő lehetőség volt, nagyon érdemes volt részt venni a világkiállításon, nem csak saját, szakmai fejlődésem szempontjából, hanem a Thermowatt Kft. számára is.

A következő cikkünk 2017.09.29-én, pénteken fog megjelenni. A cikk témája a mátrai erőműben tett nyári látogatás beszámolója lesz.