Cikksorozatunk folytatásában továbbra is az energetika széles területével kapcsolatos érdekességeket, újszerű megoldásokat, vagy egész egyszerűen csak nem mindennapi képeket mutatunk be. 

Cserenkov-sugárzás egy kutatóreaktorban (forrás)

Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban. Ez a jelenség a Cserenkov-effektus, a kibocsátott sugárzás a Cserenkov-sugárzás.

A Wendelstein lézercsillag (forrás)

Csillagászati távcsövek esetén az égbolt gondtalan fürkészésének gátat szab a légkör, illetve annak torzításai. A távcsövek hatékonyságának növelésére fejlesztették ki az adaptív optikákat, melyek egy referenciacsillag segítségével korrigálják ezeket a torzításokat. De mi történik akkor, ha a vizsgálandó objektum környékén nincs megfelelő referenciacsillag? Csinálni kell egyet. Mondjuk egy lézerrel. A lézer gerjeszti a légkör felső rétegében lévő nátrium atomokat, ezzel egy, az optika működéséhez szükséges referencia műcsillagot hoz létre. Az ember a Star Wars ismeretei alapján azt gondolná, hogy biztosan hatalmas teljesítményekről van szó, elvégre elég ütősen néz ki, és csalódik, amikor látja, hogy a lézerek nagyságrendileg 20 wattosak. Ez lézerben azért elég nagy: egy lézerpointer nagyjából 5 mW-os, azaz 0,005 wattos.

Az F-1 rakétahajtómű 112 centiméter átmérőjű befecskendezőlemeze (forrás)

A Saturn V rakéta első fokozatának F-1 típusú hajtóművei valószínűleg a valaha alkotott legimpozánsabb hőerőgépek. A fokozat 5 ilyen hajtóművet tartalmazott, melyek üzemanyagellátásáról egy 770 köbméteres tüzelőanyagtartály (finomított kerozin) és egy 1305 köbméteres LOX-tartály (folyékony oxigén) gondoskodott. Az első fokozat 165 másodperccel az indítást követően, 61 kilométeres magasságban levált, majd az Atlanti-óceánba csapódott (minden Saturn V küldetést Floridából indítottak).

Magyarország villamos energiaellátását szemléltető fal (1941 után) (forrás)

Ötletünk sincs, hogy pontosan mit látunk a képen. Habár az időszak egész jól belőhető, a helyszín homályos. Sokan a térképen világító lámpákat jelzőlámpának gondolva egyből rávágták, hogy ez biztos valami MAVIR-központ, azonban ez két dolog miatt is valószínűtlen: ekkor még a MAVIR “elődje”, az Országos Villamos Teherelosztó sem létezett (1949. novemberétől látott el rendszerirányítási feladatokat),  mivel egységes villamosenergia-rendszer sem volt; másrészt a falon lévő, világító diagramok nem valószínű, hogy bármilyen rendszerirányítási feladatban segítettek volna. Mi valamilyen szemléltető/propagandaanyagot sejtünk mögötte - a menőbb fajtából.

Az Alicja Hotel Łódźban (forrás)

Lengyelország harmadik legnagyobb városában, Łódźban található Alicja Hotel nemcsak szemkápráztató színével tűnik ki az életvidám szocreál miliőből, hanem azzal is, hogy konkrétan egy hűtőtorony lábánál fekszik. Habár a környékhez illően poetikus nevű erőmű (Elektrociepłownia nr 2, barátainak csak EC-2, magyarul csak Kettes számú kogenerációs erőmű) 2015-ben leállt, illetve a hotel épülete is megújult, azonban aggodalomra semmi ok: a hűtőtorony nem ment sehova, és a környező épületek egyedülálló stílusa ugyanúgy gondoskodik a hangulatról, ahogy azt a fenti kép elkészültekor tette.

Fektetik a 8 colos kőolajvezetéket a Kis-Balatonban (forrás)

A korabeli Európa leghosszabb szénhidrogén-vezetéke volt a 250 kilométeres kőolajvezeték Bázakerettye és Budapest között. A vezetéken egyaránt szállítottak kőolajat és földgázt: az egymás után, szakaszosan bevezetett földgáz és kőolaj folyadékdugókat képez a vezetékben, ezeket a dugókat a fogadóállomáson választják szét (a keveredő részt újrafeldolgozzák, a procedúrát találóan dugós szállításnak nevezik). A téma iránt érdeklődőknek javasoljuk a forrásban megjelölt cikket, a propagandafilmek kedvelőinek pedig ezen alkotást.

A Schwarze Pumpe erőmű (forrás)

A brandenburgi Sprembergben található Schwarze Pumpe ipari parkban létesült lignittüzelésű erőműről készült képek láttán az ember azt hiszi, hogy valami artworkről van itt szó, pedig amit lát, az tényleg van. A szénerőmű építés ikeás-szappantartó stílusirányzatának képviselőit mindig meleg szívvel, tárt karokkal fogadjuk a blogon. A válogatásunkba való bekerülésnél külön jó pont, ha az erőműtől legfeljebb 650 méterre található egy börtön.

Tesztelik a konténment falának repülőgépállóságát (forrás)

Azt valahol mindenki érzi, hogy a nukleáris létesítmények tervezése valamiféle tudományos alapokon nyugszik. A reaktort körülvevő védőburkot, a konténmentet, megvizsgálják arra az eshetőségre is, ha egy repülő (vadászgép és/vagy utasszállító méretű fenevad) belecsapódik az épületbe. Ahhoz, hogy ne kelljen minden egyes konténmentnél elhasználni egy repülőt, a fifikás tervezők felállítottak egy szimulációs modellt, mellyel a konténmentek vizsgálhatók. És hogy honnan tudják, hogy a modell eredményei megfelelnek a valóságnak? Validáltak a legnyilvánvalóbb módon: beledurrantottak a betonba 800 km/h sebességgel egy szenzorokkal telepakolt F-4 Phantom vadászbombázóval. A kapott eredmények korreláltak a modellel számoltakkal, így azóta nem szükséges a tudomány nevében vadászbombázókat küldeni betondarabokba. Sajnos. Pedig igen menő.

Következő, két hét múlva megjelenő (2018.04.13) cikkünkben a napelemekről olvashattok majd!

Ha tetszett a cikkünk, és szeretnétek értesülni a legújabb bejegyzéseinkről, kövessetek minket facebookon!