A megújuló energiaforrások manapság közkedvelt témának tekinthetőek. Nap mint nap olvasni, hogy mekkora szél- és naperőművek épülnek világszerte - ilyenkor természetesen előjön az a kérdés is, hogy mennyire hatékonyak ezek a megoldások. Sokszor emlegetik az ilyen hírek alatt a megújulók nagy hátrányát, a megbízhatatlan, kiszámíthatatlan termelést. Jogos a kritika, hiszen éjszaka nem süt a Nap és a szél sem fúj a nap 24 órájában, de szerencsére a Föld magja még jó sok ideig 5500 Celsius-fokkal fog izzani. Ez az óriási hőmérséklet biztosítja a mai cikkünk témáját, a geotermikus energiát.

Napjainkban, ha akarjuk, ha nem, egyre fontosabb szerepet játszik a tudatos energiafelhasználás, mely szerep a jövőben csak nőni fog. Cikkünkben a “hőenergia” egy lehetséges eltárolási módjáról, a fázisváltó anyagokról lesz szó.

Mint mindent, ezt is érdemes az elején kezdeni a későbbi félreértések elkerülése végett: tehát hogyan is képes egy anyag az energia tárolására.

Azt mindannyian tudjuk, hogy ha süt a Nap, akkor meleg van, ugyanis a levegő gyorsan felmelegszik, és élvezhetjük a kellemes léghőmérsékletet [már ameddig kellemes]. Azonban a napsugárzás energiatartalmát hasznosítani is tudjuk aktív és passzív módon egyaránt. Az aktív hasznosítás egyik módjáról már itt írtunk korábban.  Most viszont a direkt napsugárzásnak és a föld belső hőjének a hasznosításáról lesz szó.

A napelem korunk egyik legdinamikusabban fejlődő villamosenergia-forrása. Ebben a cikkben a napelemek alapvető működéséről, műszaki és gazdasági kérdéseiről lesz szó. 

Cikksorozatunk folytatásában továbbra is az energetika széles területével kapcsolatos érdekességeket, újszerű megoldásokat, vagy egész egyszerűen csak nem mindennapi képeket mutatunk be. 

Mind azt hisszük, hogy sok mindent tudunk a napkollektorokról. Az a szörnyű igazság, hogy ez nem igaz. Biztosan akad olyan, aki néha összekeveri a napkollektorokat és a napelemeket, vagy nem is tudja, milyen típusú kollektorok léteznek, és melyiket mire használják. Ez a cikk bevezet egy picit a napkollektorok rejtelmeibe.

Az LNG azaz liquefied natural gas, magyarul cseppfolyósított földgáz. A kételkedőknél, vagy a kicsit szemfüleseknél már itt kiborulhat a bili: „Folyékony gáz? Miről beszél ez?”, de mielőtt még itt abbahagynák a cikk olvasását, arra kérném őket, várjanak még egy kicsit.

Cikksorozatunkban az energetika széles területével kapcsolatos érdekességeket, újszerű megoldásokat, vagy egész egyszerűen csak nem mindennapi képeket mutatunk be.

Mindenkiben ösztönös reflex, hogy a hideg téli és a forró nyári napokon nem hagyjuk nyitva az ablakot. De miért is? A fránya termodinamika nevelte belénk, mégpedig a második főtétele, miszerint a hő spontán mindig a melegebb helyről a hidegebb felé áramlik („Csukd be az ablakot, mert kimegy a meleg!”).

Milyen jó is lenne néha a hőáramlás irányát megfordítani, például a téli hidegben kinyitni az ablakot és hagyni, hogy a kinti, fagyos levegő felmelegítse a szobánkat. Szerencsénkre az emberi találékonyság erre is megoldást kínál, hiszen léteznek hőszivattyúk, amelyekkel villamosenergia-befektetéssel épp ezt a hatást érjük el.

  Előzőleg megtudtuk, hogy mi az a közüzemi számla, hogyan is néz ki, milyen típusai vannak és miért érkezik. (És megtudtuk, hogy a nyuszimotor pöpec.) Most megpróbálunk olyan fizetési tippeket, ötleteket adni, amelyek segítségével picivel egyszerűbbé, s ezzel egyúttal gördülékenyebbé válik mindennapi életünk.