Ez a cikk egy átfogóbb képet ad a számlákról és felépítésükről, miközben választ ad a Miért kapjuk? Miért fizetjük? Miért így néz ki? és hasonló kérdésekre.

“Tisztelt Fogyasztó! Tájékoztatjuk…”, olvashatjuk havonta vagy 3 esetleg 4 havonta a levelesládánkban, legyen az valós vagy virtuális. A fizetendő összeget meglátva persze bosszankodunk, a kedves szolgáltatót egy igen kellemes és barátságos vidékre kívánva a teljes pereputtyal együtt. Persze aztán csak befizetjük, de nem igazán tudjuk, mit is fizetünk ki (Kinek nem inge, ne vegye magára…).

De még mielőtt inmedias res jelleggel belevágnánk, érdemes az alapokat tisztázni. Vagyis:

Mi az a számla?

A számla olyan szigorú számadású bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki. (Köszi: Wiki)

Mi tartozik a közszolgáltatás fogalmába? 

A villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia és földgázelosztó, a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, a hulladékgazdálkodási és a kéményseprő-ipari közszolgáltató által nyújtott szolgáltatások.

Tehát:

Mi fogyasztók a szolgáltatókkal szerződési viszonyban állunk. A szerződés értelmében ők gázt/villanyt/stb. szolgáltatnak nekünk, a szolgáltatásról számlát állítanak ki, amely számlát nekünk a megadott határidőig rendeznünk kell. A szolgáltató mérőórákat szerel fel a fogyasztóknál, amelyeket évente kötelező ellenőrzés alá vetnek, amelynek célja a mérőóra állapotának ellenőrzése illetőleg az óra valamint a központi rendszer adatainak összehasonlítása, magyarán a csalás megelőzése.  A szolgáltató óracsere után is ellenőrzést tart, amely a jogosulatlan beavatkozás ellen irányul.

A közüzemi számlákból az egyszerűség kedvéért nem csak egy féle van, hanem rögtön kettő. Így megkülönböztethető részszámla és elszámoló számla. Értelemszerűen a részszámla, amelyet egy szolgáltatás részteljesítésekor állítanak ki,  mind a fogyasztónak, mind pedig a szolgáltatónak előnyös, hiszen a fogyasztónak, vagyis nekünk nem egyben kell kifizetni az éves gázt/villanyt/stb.,hanem részletekben. A szolgáltató előnye ebből következően a folyamatos bevétel. Egy szó mint száz, a részszámla könnyebbé teszi az életet. Hát az elszámoló számla, az pedig... a meglepetések erejével sokkolhatja (jó és rossz értelemben egyaránt) a fogyasztót, mindjárt érthetővé fog válni miért is...

Funfactek az átalánydíjas számlákról:
- Gázszámla esetében 11 db átalánydíjas számla kerül kiállításra+ 1db elszámoló számla, azaz nyár egyik hónapjában nincs számla kiállítva. Értelemszerűen az elszámoló számlában egyhavi átalánydíj foglaltatik.
- Évente egyszer lehet díjmentesen átalánydíjat változatni. Az ehhez szükséges dokumentum   például az ELMŰ honlapján, az alábbi linken érhető el. Ugyanezen dokumentum segítségével kérhetjük a már fent említett számlázási mód változtatását is.
- Amennyiben a fogyasztásunk nem ér el egy bizonyos határt, a szolgáltató dönthet úgy, hogy  nem havi, hanem negyedéves részszámlázást ír elő velünk szemben.

Ugyanis a szolgáltató fogyasztóval szemben háromféle számlázást választhat:

1. Egy összegben elkéri a szolgáltatás árát. Ez ilyenkor 1 db elszámoló számlát jelent éves szinten. Ilyen például a "kukadíj".
2. A szolgáltató havonta bediktáltatja a fogyasztóval az óraállást, amely alapján aztán kiállítja számlát. Ezt a módszert nem vagy csak nagyon ritkán használják a szolgáltatók (önszántukból).
3. A jól ismert átalánydíjas számlázás. Ebben az esetben az előre feltételezett éves fogyasztás alapján havonta az éves díj 1/12-d részét számlázzák ki, azonban utolsó hónapban nem részszámlát, hanem elszámoló számlát kapunk, amelyben az éves különbözetet + a havi részszámlát együtt kell kifizetnünk.
   Ennek előnye, hogy könnyen kiszámítható a havonta félreteendő pénz. Azonban nem kis hátránya, ha túlfizetjük, nem kapjuk vissza a pénzt, hanem a következő évi első hónapi díjból kerül levonásra, így nem tudunk abban a hónapban nyuszimotort venni (sajnos, pedig elég király).

A közüzemi számlák élete meglehetősen egyhangú, mértéktartó, merev jogszabályok által határolt életforma, tudniillik az egységes közszolgáltatói számlakép érdekében a parlament meghozta a 2013. évi CLXXXVIII. (188, aki véletlenül nem tud rómaiul) törvényt, amely megdöbbentő részletességgel (mint minden jogszabály) ad számot a közüzemi számlák külleméről. És hogy mennyire? Például a személyes kedvencem a színek rögzítése:

8. § 5. bekezdés:A számla első oldalán a színes mezők háttérszíneként

a) villamos energia szolgáltatás esetében a #FF7F50 kódszámú (pantone 811; coral),

b) földgázszolgáltatás esetében a #FF8C00 kódszámú (pantone 151; darkorange),

c) távhőszolgáltatás esetében a #DDA0DD kódszámú (pantone 251; plum),

d) a víziközmű-szolgáltatás esetében #00FFFF kódszámú (pantone 297; aqua),

e) hulladékgazdálkodási közszolgáltatás esetében #32CD32 kódszámú (pantone 802 2x; limegreen),

[...] színárnyalatot kell használni.

A törvény ezen kívül előírja és illusztrálja is, miket kell, illetőleg miket lehet a részszámlán, valamint az elszámolószámlán feltüntetni.
Megállapítható, a törvény mindent IS rögzít. De hogyan jövünk mi fogyasztók a képbe? 

Jó ha tudod...
a közüzemi számlákról:

- Közüzemi szolgáltatások esetében a tartozást 5 évre visszamenőleg lehet követelni, míg telekommunikációs szolgáltatásoknál csak 1 év az elévülési idő. Az elévült számlákat a fogyasztó nem köteles befizetni.
- Ha nem megfelelő a számla formátuma, fogyasztó nem köteles befizetni azt, ellenben a szolgáltató jogszabálysértést követ el.
- Amennyiben szükséges, a fogyasztó igényelhet akadálymentes számlát, amelyet kérésre a szolgáltató köteles az eredeti számla mellé csatolni.

A cikk folytatásában, amely 2017.11.10-én (két hét múlva pénteken) következik, a számlák beérkezési módjairól és fizetési lehetőségeiről lesz szó.

Ha tetszett a cikkünk és szeretnél értesülni a legújabb bejegyzéseinkről, kövess minket facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!