A kommunikáció a megoldás! A változás elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy hogyan alkalmazkodunk hozzá. Hol lenne ez még érezhetőbb, mint az új technológiák bevezetése során? “A változásokat vagy le kell kommunikálni megfelelően, vagy azoknak maguktól értetődőeknek kell lenniük.” Az előbbi valószínűbb, emiatt szükséges újra tárgyalni a fogyasztókat ösztönző eszközök tárházát.

Hogyan vezessük be a fogyasztót az energetikai és környezetvédelmi fejleményekbe?

A szén-dioxid kibocsátás és a globális hőmérséklet növekedése között szoros korreláció mutatható ki, bár még mindig vitatott téma, hogy ténylegesen az egyik a másik következménye lenne-e. Ennek ellenére a növekvő széndioxid-kibocsátás hatásait érezhetjük. Az ilyen irányú változás megakadályozásához a gondolkodásmódban, a szokásokban egy óriási fordulatnak szükséges bekövetkeznie. A fogyasztók nagyszámú beavatkozása erre jelenthet megoldást, hiszen a energiahatékonysági beruházások megvalósulásával a fogyasztás csökkenhet, amíg a fogyasztó oldali igények nem változnak, gondolva itt az épületek szigetelésére, a hagyományos fényforrások és a háztartási eszközök korszerűsítésére. Ennek hatását a fogyasztó csak hosszú idő elteltével érezheti, emiatt szükséges valamilyen motiváló tényező a döntés meghozatalához, amelyet korábbi cikkünk taglal. Emellett a tudatos fogyasztói viselkedés is hasonló, de pénzeszköz bevonását nem igénylő tényező, gondolva itt arra, hogy a kényelmünkről lemondva a termosztátot lecsavarjuk egy-két fokkal, és inkább pulcsiban teszünk-veszünk a lakásban, vagy nem égetjük feleslegesen az üres szobában a lámpát, kihúzzuk a nem használt elektromos eszközöket a konnektorból, nem használjuk a stand-by módot. A tanulmány szerint a fogyasztói viselkedés megváltozása fontos tényező az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, emellett azt is kimondja, hogy a legnehezebb a folyamat során rábírni a fogyasztót a változásra.

A kommunikáció fontossága (forrás)

Thomas Heberlein szociológus három megoldást fogalmazott meg a környezeti problémák kiküszöbölésére, a fogyasztók viselkedésének befolyásolására. Az első ilyen a célzott technológiai újítások csoportja, amely magában foglalja példaképpen mozgás- vagy jelenlét-érzékelőkkel ellátott lámpákat, így áthidalva az emberi beavatkozás szükségességét. Másodszor az ösztönző beavatkozások fontosságát fogalmazta meg, annak is legjelentősebb képviselője az állami ösztönzők összessége, gondolva itt példaképpen az Otthon Melege Program Háztartási nagygépek (hűtő vagy fagyasztó készülékek, mosógépek, illetve mosó-szárítógépek) energia megtakarítást eredményező cseréje alprogramjára. A harmadik és egyben utolsó a kognitív eszközök tárháza. A fórumok, a kampányok a hirdetések stb., amelyek direkt módon próbálják befolyásolni a fogyasztót döntéshozatala során. Továbbiakban elemezzük kicsit részletesebben, hogy a fent feltüntetett kategóriák milyen hatással is vannak ténylegesen.

Jelenleg igen kevés épület rendelkezik automatizált rendszerekkel. Előfordulhat az is, hogy ezek használatára a fogyasztó nem alkalmas, nem rendelkezik, vagy nem is szándékozik hozzájutni a megfelelő információkhoz, így kérdéses, hogy a tervező által megalkotott rendszerek a való életben úgy működjenek, ahogyan azok arra rendeltettek. Mik is azon tényezők, amelyek legjobban foglalkoztatják a fogyasztót? Az, hogy mekkora az anyag- és energiaköltsége az automatizált rendszereknek, mi történik, ha a rendszer meghibásodik, ki fogja megjavítani, mennyiért, mennyit lehet megtakarítani, mennyivel növeli a komfortérzetet… És még sok más tényezőt említhetnénk. Ennek okán fontos az, hogy ahogyan Elizabeth Shove szociológus is megfogalmazta: “A technikai fejlődés egy társadalmi folyamat…”, vagyis a felhasználót képezni kell. Vegyük példának a fűtési formákat. Egy kályha és egy kémény sokkal egyszerűbb, megszokott és társadalmilag elfogadott, míg egy hőszivattyú (korábbi cikkünk) sokkal komplexebb rendszer, de ezzel együtt sokkal hatékonyabb is, de sajnos a fogyasztók nagy része nem tud, vagy nem akar tudni a technológiáról. A változásokat vagy le kell kommunikálni, vagy azoknak maguktól értetődőeknek kell lenniük. Gondoljunk csak bele, hogy a mai világban meg sem kérdőjelezzük azt, hogy a villamos energia folyamatosan rendelkezésre áll történjék bármi is, vagy ha többet fizetünk akkor gyorsabb autót kapunk, vagy gyorsabban tölthetjük fel azt. Az egyik olyan kommunikációs forma, amelyet érdemes átgondolni a “technológiai és …” típusú megközelítés, vagyis felhívni a figyelmet a technológia és a tervező, a technológia és a szolgáltató, a technológia és a fogyasztó stb. kapcsolatára. Hogyha óriási összeférhetetlenség figyelhető meg a szakképzett tervező és a kevésbé hozzáértő felhasználó között, akkor nem várhatunk el komoly előrelépéseket.

A technológiai és pénzügyi ösztönzőktől (korábbi cikkünk) nagyon eltérő csoportot alkotnak a kognitív tényezők, amelyek az emberek hitére, attitűdjére és értékrendjére hatnak. Tételezzük fel azt, hogy a felhasználók számára biztosított információ átadás során a fogyasztó összetettebb képet tud alkotni a problémáról, amely viselkedésbeli változásokat eredményez, ennek ellenére a tanulmány kimondja, hogy ez nem szükségszerűen van így. Nem megfelelő a klímaváltozást hitnek nevezni, csak tekintsük meg az alábbi videót, de most éljünk ezzel a kifejezéssel, hogy aki hisz a klímaváltozásban, rendelkezik a megfelelő adatokkal alátámasztott tudással az sem biztosan tesz ellene. A fő konklúzió az, hogy az információ áramlásával a fogyasztó tudása nő, de változáshoz addig kis számban vezet, amíg az trendé nem válik. A társadalmi normák komoly befolyásoló tényezők, különböző tanulmányok kimutatták azt, hogy egy háztartás ösztönzése sokkal nagyobb behatást ér el, ha az úgy lett lekommunikálva, hogy mások is hasonlóan tesznek. Példaképpen egy kaliforniai kísérlet során a vizsgált háztartások egy csoportja azt az információt kapta, hogy “A San Marcos-i lakások 77%-ban légkondicionáló berendezések helyett ventilátorokat használnak annak érdekében, hogy nyáron hűvösen tartsák a szobákat.” Összehasonlítva azokkal a háztartásokkal, amelyek nem kapták meg ezt az információt kimutatható, hogy az előbbiek villamosenergia-fogyasztása számottevő mértékben csökkent.

Ha tetszett a cikkünk, és szeretnétek értesülni a legújabb bejegyzéseinkről, kövessetek minket facebookon!

Forrás

A jelen iromány az IEEE power&energy magazine vol. 16 no. 1 January/February 2018 kiadványban 29-34 oldalakon megjelent tanulmány feldolgozásával készült, amelynek címe „Communication is key”, megalkotói: Wokje Abrahamse, Sarah Darby és Katherine McComas