Energetikai érdekességek - 3. rész

Cikksorozatunk folytatásában továbbra is az energetika széles területével kapcsolatos érdekességeket, újszerű megoldásokat, vagy egész egyszerűen csak nem mindennapi képeket mutatunk be.

avedoere.jpg

A dán Avedøre-i Erőmű (Forrás)

Koppenhága egyik külvárosában, a 16000-es lélekszámú Avedøreban épült, kapcsolt energiatermelést megvalósító szén- és biomasszatüzelésű erőmű. Hogy miért kell úgy kinéznie, mintha a Szárnyas fejvadászba készült volna, arra biztos van megfelelő magyarázat. Az erőmű jelenleg 49%-os hatásfokkal tevékenykedik és a tervek szerint 2027-ig átáll 100%-ban pellettüzelésre, ezért már 2013-ban bevásároltak egy 360 tonnás darut, amely óránként 800 tonna pellett mozgatására képes.

itaipu.jpg

Az Itaipu gát turbinája (Forrás)

A Brazília és Paraguay határán található a világ hetedik legnagyobb folyója: a Paraná, amelyre a  telepített 14000 MW-os (7 db Paksi Atomerőműnek, azaz 28 db Pakson üzemelő blokknak megfelelő) vízerőmű építése során 380 Eiffel-toronyra elegendő vasat és acélt használtak el. A  2016-os évben ez az erőmű termelte a legtöbb villamosenergiát a Földön, de a tavaly hálózatra leadott 96,387 TWh-val sem kell szégyenkeznie, ugyanis ez kis hazánk éves villamosenergia-szükségletének (45 TWh) több mint kétszerese. Kis érdekesség, hogy érezhető legyen az erőmű fontossága a brazil és paraguayi érdekeltségűek számára: 2009 november 10-én vihar következtében az erőmű elvesztette összeköttetését a villamosenergia-hálózattal, amely következtében Paraguay 15 percre, Rio de Janeiro és São Paulo pedig 2 órára teljes sötétségbe borult. Az áramkimaradás összesen kb. 50 millió embert érintett.

pelamis_bursts_out_of_a_wave.JPG

Porto vízi kígyója (Forrás)

Első ránézésre valami tengeralattjáró-féleségnek tűnik, pedig ez egy hullámenergiát hasznosító erőmű, amely Portugáliában volt őshonos. Sajnos csak volt, mert a 2,25 MW-os erőművet az ünnepélyes üzembe helyezése után két hónappal technikai problémák miatt leállították. Véglegesen 2014-ben vonták ki a (vízi) forgalomból.

transporte-carretera-gran02.jpg

Turbinaszállítás (Forrás)

Amikor erőművekről beszélünk, általában már üzemelő létesítményekre gondolunk, pedig ezeket nagy monstrum épületeket minden berendezésükkel egybevéve, nem meglepő módon, meg is kell először építeni (ellentétben a darukkal vagy az Aldikkal, amelyek spontán materializálódnak). Azokat a berendezéseket, amelyeket nem tudnak (gazdasági vagy technológiai okokból) legyártani, a telephelyre készen kell leszállítani. A különleges berendezések (turbina, transzformátor, gőzfejlesztő, kazán stb.) szállításának megszervezése igen bonyolult művelet. A Transmodal nevű cég a fent látható képpel ajánlja magát előbb speciális berendezések szállítására. Lehet, hogy csak a kép lett rosszul beállítva, de valljuk be, a PR nem végzett tökéletes munkát. A képen látható Siemens kisnyomású turbinát mellesleg a spanyolországi Saguntoban található kombinált ciklusú erőműbe szánták. Reméljük azóta odaért és a felüljáró is épségben maradt.

boston.jpg

A Boston Hynes megújulószigete (Forrás: Saját fotó)

A Bostonban található 276 méter magas Prudential Tower tetejéről kinézve pillantható meg (felső kép) a bevásárlóközpont egyik épületére telepített napelemekből és vertikális szélturbinákból álló megújulósziget. Helykihasználás szempontjából tökéletes és biztosan csökkenti a bevásárlóközpont rezsijét is. Az alsó fotó a vertikális szélturbinák könnyebb megtalálása érdekében került bele a montázsba.

stauseemooserboden.jpg

Kaprun Wasserkraftwerk (forrás) 

Első ránézésre egy tökéletes kirándulóhelyet vehetünk észre, ugyanis a háttérben látható a Großglockner, Ausztria legmagasabb hegye. Második pillantásra észrevehetjük a Mooserboden víztározót, ami a kapruni SZET-együttes (szivattyús-tározós erőmű) része. A tározó és erőmű éves kihasználtsági tényező 10,2 %. 2011-ben átadták a Limberg II részét, ezzel 480 MW-tal megnövelve a SZET teljesítményét. A tározóhoz a vállalkozó kedvűek gyalog is feljuthatnak, de kellő mennyiségű euróért cserébe busszal is lehetséges a tó megközelítése. 

1963_hu_pmk01.jpg

A PMK-2 modell (Forrás)

A képen látható PMK-2 berendezés a Paksi Atomerőmű orosz tervezésű VVER-440/213-típusú reaktorának 1:2070 térfogat- és teljesítményléptékű integrális rendszer-termohidraulikai modellje, amely rendszerben üzemi nyomásról és hőmérsékletről indíthatóak a vizsgálni kívánt tranziens üzemállapotok. A modell segítségével jól megfigyelhetőek voltak a fent említett reaktor tulajdonságai különböző üzemzavarok esetén pl.: primerköri vezeték törése, primerköri vezeték lyukadása, FKSZ (főkeringtető-szivattyú) kiesése, stb. Természetesen a modellt nem kilyuggatták vagy eltörték a csöveit, hanem beépített szelepek segítségével értek el azonos hatást.

A fent említetteken kívül a rendszer  különböző termohidraulikai kódok, illetve programok validálására is alkalmas. A modell segítségével rendkívül nagy nemzetközi sikereket értek el a magyar kutatók. A rendszer az MTA Csillbérc KFKI telephelyén került felépítésre és jelenleg is ott van.

Ha tetszett a cikkünk, és szeretnétek értesülni a legújabb bejegyzéseinkről, kövessetek minket facebookon!

Következő cikkünk három hét múlva, 2018.08.10-én fog megjelenni!